AZ ÖTVENES ÉVEK

Ha egészen pontos akarok lenni, akkor a ’45 utántól az ötvenes évek közepéig terjedő időszakot jelölném meg. Nem feltétlenül az akkori történelmi helyzet miatt vagyok oda ezért a korszakért, hiszen mégiscsak egy óriási háborún volt túl a világ (én egyébként nagyon szeretem, pontosabban érdekesnek találom a második világháborút, nyilván nem amiatt, amik ott történtek, mert azok borzasztó dolgok voltak, csak fordulatos, izgalmas ésatöbbi volt, de ezt majd talán egy másik írásban fejtem ki később). Sokkal inkább a divat, a stílus, a dívás elegancia, amit ebből a két évtizedből visszahoznék a mai világba.

Nagyon elcsépelt dolog Marilyn Monroe-t szexszimbólumként emlegetni, és tudom, hogy manapság minden második lánynak ő a „példaképe” (csak akkor nevetek, amikor olyan lányok nevezik meg Marilynt kedvencüknek, akikben semmi finomság vagy tartás nincs, és a stílusuk is merőben különbözik a színésznőétől), de Marilyn tényleg egy igazi nőt testesített meg. Akiben nincs semmi mesterkéltség, műanyag, megjátszás csak tiszta elegáns nőiesség. De említhetném Audrey Hepburnt is, aki Marilynhez hasonlóan minden részletében tökéletes nő volt, stílussal és minden adottsággal, amit a mai híres nők nagy részéből kiirtottak. Gondoljunk csak azokra, akiket ma „követnivaló példaként” állít elénk a média: Nicki Minaj, Rihanna és társaik. Hol vannak ők eleganciában a 40-es 50-es évek díváihoz képest? Sehol. Ők már csak azzal törődnek, hogy minél megbotránkoztatóbbak és figyelemfelkeltőbbek legyenek, és írjon róluk a média, nem azzal, hogy tisztán szépek legyenek, és így mutassanak példát millió embernek.

akkor döntsük el, kit találunk szebbnek...

Szerencsére azért még vannak kivételek: két nő, akiket már sokszor említettem, és a negyvenes, ötvenes évek vonalát követik. Az egyikük Marina and the diamonds, vagyis Marina Diamandis. 2012-ben adta ki Electra heart című CD-jét, amely teljes egészében ötvenes évek style, az egész lemez arculata, a koncertek díszlete, a dalai és az azokhoz készült videók… Marina tulajdonképpen egy alteregót teremtett ezzel a CD-vel, akit Electra heartnak hívnak és valószínűleg a negyvenes években ragadt. Én személy szerint odavagyok a szöszös pulcsikért, a masnikért, a hatalmas szempillákért, mentazöld szoknyákért és virágos ruhákért, amiket Marina, pontosabban Electra Heart hord. Kíváncsi vagyok, a következő munkájával milyen világba repít majd vissza minket.

A másik hölgyemény Lana del Rey, aki minden dalával, minden megmozdulásával dívát alakít, nőies, költői szövegeket ír egyébként is csupa báj dalaihoz és válik így 2013 stílusikonjává, a negyvenes évek mindenségével. Szeretem, hogy a dalait bárhol, bármilyen körülmények között fel tudom ismerni, annyira egyediek.